Emlékközpont a Hortobágyon

(Megjelent a internetes oldalán 2019. 05. 13-án „A kommunista diktatúrák rémtettei mintha nem fájnának Brüsszelnek” címmel)

 
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy látogató- és emlékközpontot alakítanak ki  Hortobágyon, a kitelepítetteknek emléket állító új létesítményt várhatóan 2022-ben avatják fel.

Rétvári Bence kifejtette: a hiánypótló látogatóközponttal – amelyre első ütemben 500 millió forintot különített el a kormány – példát szeretnének mutatni. Azt szeretnék, ha Nyugat-Európában is a kommunista diktatúra áldozatainak ilyen és hasonló emlékhelyei, múzeumai lennének, mert az antikommunizmusnak európai alapértéknek kellene lennie.

Rámutatott: ezzel szemben azt látják, kettős mérce érvényesül, a kelet-európai országok szenvedései, a kommunista diktatúrák rémtettei mintha nem fájnának Brüsszelnek, az ottani politikusoknak. Azt pedig egyenesen megütközéssel tapasztalják, hogy nemcsak nem ápolják azok emlékét, akik a kelet-európai országokban a kommunista diktatúra elszenvedői voltak, hanem mintha erre teljesen immunisak is lennének. Marx-szobrot avatnak, miközben a marxizmus nevében emberek százezreit hurcolták el, börtönözték be Magyarországon vagy Kelet-Európában – jegyezte meg Rétvári Bence.

Kiemelte: fájdalmas az is, hogy a keresztény európai alapértékeket mintha kezdené elfelejteni sok nyugat-európai politikus, és az antikommunizmust mint európai alapértéket mintha nem is ismernék el.

Rámutatott: az emlékezetpolitika területén az a céljuk, hogy a kommunista diktatúra embertelen és kegyetlen bánásmódjának minden formáját az ország egyes pontjain, ott, ahol legnagyobb számban elkövették, be tudják mutatni.

Ezt a célt szolgálja a fővárosban a Terror Háza Múzeum, illetve a málenkij robot emlékhely és múzeum a Ferencvárosi Pályaudvarnál, Kistarcsán az internálás múzeuma – sorolta. Kitért arra is, hogy a kényszermunka szimbolikus helyszíne Recsk.

Azért fontos az emlékezetpolitika, azoknak is, akik nem voltak esetleg családilag érintettek, mert az a nemzet összetartozásának fontos része, általa a nemzet egésze válik egységesebbé – rögzítette az államtitkár.

Kitért arra is, hogy az emlékezésből 40 év kimaradt és az elégtételt tekintve nagyon sok adósságot kellett a mostani kormánynak törlesztenie.

Ennek részeként tavaly és tavalyelőtt a különböző rehabilitációs ellátások összegét a kormány megduplázta – idézte fel.

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára elmondta: a kormány április 30-án döntött a Hortobágyi Deportáltak Emlékhelyének kialakításáról. Az emlékhely előkészítése magában foglalja a megvalósíthatósági tanulmányt, illetve az egyéb munkálatokat. Hortobágyon egy három hektáros területet különítettek el az emlékhely kialakítására, ezt a magyar állam vásárolta meg a helyi önkormányzattól. A projekt előkészítését 2020 végéig le kell folytatni, a munka részben már el is indult – jelezte. A kivitelezés a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának lesz a feladata.

Eötvös Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány elnöke az érintettek nevében köszönetét fejezte ki az emlékközpont kialakításáért és kiemelte: már évek óta várnak megvalósítására. A látogató- és emlékközpontban az iskolás gyermekek, illetve az odalátogatók közvetlenül megtapasztalhatják milyen volt a kitelepítés.

Hozzátette: Hortobágyon 12 kényszermunkatábor működött, amelyek közel 10 ezer ember életét tették tönkre.


20190513_ 06.JPG 20190513_ 11.JPG 20190513_ 13.JPG

20190513_ 25.JPG 20190513_ 27.JPG 20190513_ 30.JPG

20190513_ 34.JPG 20190513_ 38.JPG 20190513_ 40.JPG

20190513_ 42.JPG 20190513_ 55.JPG 20190513_ 62.JPG

20190513_ 65.JPG 20190513_ 71.JPG 20190513_ 89.JPG

20190513_ 91.JPG 20190513_ 95.JPG 20190513_-11.JPG