Nincs mit csodálkozni azon, ha Sztálin divatba jön az oroszok közt. Mintha tirannusok útmutatására, élettörténetük tanulságaira várnánk, hogy végre megtaláljuk lelki békénket. Szép kis átejtés, szinte hiányzik: terrort adományozni a népnek. Jeruzsálemben Nagy Heródes utolsó útját mutatják be egy igazi 21. századi, minden technikát megmozgató kiállitáson az Izrael múzeumban. Heródes király építette a második jeruzsálemi templomot, zsarnok volt s éppoly terrorral tartotta fenn országában a békét, mint nem is oly régen Szaddam Husszein Irakban vagy Muammar el Kadafi Líbiában. Anyja nabateus volt, az apa Idumeából származott, ő maga frissen tért át alattvalói zsidó hitére. Alattvalói nem szerették, de felépítette nekik Caesareát, a római világ akkori legnagyobb kikötőjét, villája - amelyet Augustus császár is megirigyelhetett volna - mesterséges szigetként nyúlt a tengerbe, amfiteátrumot és lóversenypályát építtetetett, s a köznépet a körükben elharapózott vallási őrület ellensúlyozására hozzászoktatta a rómaiak sportőrületéhez. A halál és a fényűzés szeretete kisérte hosszú, majd negyven esztendős uralkodását, amelynek során éppúgy nem bízott szűkebb környezetében és családjában, mint két évezreddel később a grúz diktátor. Három fiát és egy asszonyát ölette meg, de sok kutató a legendák körébe utalná a betlehemi gyerekgyilkosságot, mint ahogy a gonoszt megtestesítő III. Richárd egy autóparkolóban megtalált csontjai is egyre tisztulnak a történészek kutakodásainak köszönhetően. Masadai palotájából Heródes a Holt tengertől a judeai hegyekig egy pillantással tekinthette át a zsidó történelem addigi vonulatait, bár azt aligha sejtette, hogy ez lesz az a pont, ahol a római légiók megsemmisítik majd a zsidó nép ellenállását, s kezdődik a szétszóratás kora.
A király 25 méter magas mauzóleumának felső részét a múzeumban újra építették, s a látogatók a jerichói téli palotában történt felravatalozástól a herodeioni temetésig követhetik a gyászmenet útját. Jónéhány bemutatott tárgy, épületrészlet és szobor megszállt területekről származik: a palesztinok, ahogy illik, már tiltakoztak is. Egyáltalán, kinek, kiknek a fejedelme volt Nagy Heródes? Jézus Krisztus születésének évében lemészároltatott hatezer farizeust, akik megtagadták neki a hűségeskűt, s célja mindvégig a rómaiak kegyének keresése és Hellász ragyogásának zsidó földre átültetése volt. Haszonelvűségéből következett, hogy igyekezett növelni a zsidóság anyagi jólétét, szerette Alexandria és Róma zsidó bankárait. Ő maga is pénzkölcsönző uzsorás volt, fején koronával. Elrendelte a betlehemi gyerekgyilkosságot, amikor a napkeleti bölcsektől hírét vette a „zsidók újszülött királyának”, s a mediterrán művészetben alakja a bűnök megtestesítőjeként tűnik fel.
Az ókor egyik legnagyobb történetírója, a 24 papi rend legelső osztályából származó Josephus Flavius nem szerette. A zsidó háború című munkájában az áll: „Tudom, hogy halálom a zsidóknak örömünnep lesz” – mondta a király. „De majd gondoskodom róla, hogy legyenek, akik meggyászolnak, és fényes temetésem legyen, csak hajtsátok végre következő megbízásomat: Halálom pillanatában a hippodromba zárt férfiakat fogassátok körül katonákkal, és gyilkoltassátok le, hogy egész Judea és minden család akarata ellenére is megsirassa halálomat.” Holttestét valóban úgy vitték végig a sírig, ahogy azt eltervezte, csak a mészárlás maradt el: a lóversenypályán a katonák szabadon engedték a foglyokat. Vonult az egész hadsereg, thrák, gallus, germán zsoldosok és zsidó katonák, utánuk 500 szolga és szabados, utóbbiak vitték a király által annyira szeretett s időnként a szarkofágra loccsantott illatszereket. (Illatszer gyűjteménye gazdagabb volt Kleopátráénál.) „Így vonultak a holttesttel a 200 stadionnyira fekvő Héródionba, ahol az elhunytat végső akarata értelmében eltemették. Így végezte életét Heródes.”
Alakja a magyar folklórba is bevonult, a Heródes-játékként ismert, a Háromkirályok látogatásáról szóló dramatikus játékban. A hagyomány Betlehemben a születési barlang mellett tudott az apró szentek, a meggyilkolt gyermekek sírjairól. A késő középkorban drámai erővel ábrázolták a festők , hogyan ad parancsot Heródes a gyilkosságra, hogy ölik meg a katonák a kisgyermekeket s az anyákat, akik menteni próbálják vagy elsiratják őket. A párhuzam itt is felmerül Sztálinnal: a pártfőtitkár parancsára a KGB elődszervezete gyilkos hajtóvadászatot rendezett a moszkvai utcagyerekekre.