Javaslatok az 1956-os kutatások lehetséges bővítésére

Kiindulópont
1956-ról, s a megtorlásról többet tudunk, mint 1990 előtt, azonban több lényegi – alap kérdés felderítetlen, csakúgy, mint számos részterület.

A kutatások bővítése a következő irányban történhet;
1.) Szovjet levéltári anyagok teljes kutatása.  /Ebből lényegében semmit nem ismerünk./
a.) A forradalom katonai, KGB-s, párt előzményei 1956 nyarától. Kapcsolat – befolyás a magyar katonai, belügyi, pártszervekre.
b.) A KGB részvétele a forradalomban. /Szerov 1956. október 20.-tól Budapesten tartózkodott./
c.) A valós szovjet katonai veszteségek. Szovjet adatok a felkelők s a polgári lakosság veszteségeiről. Szovjet sebesült adatok.
d.) A szovjet statáriális bíróságok működése 1956. november 6.-tól. /Grebenyik Budapest városparancsnoka, ekkor hirdetett statáriumot./
e.) A KGB /szovjet „tanácsadók”/ irányítása az 1956-1962 közötti megtorlásban.
f.) Szovjet sorkatonák visszaemlékezései a forradalomra. Hogyan jártak el a harcolni vonakodó, vagy átállt katonáikkal a szovjet szervek? /politikai tisztek, statáriális bíróságok/
Mindez természetesen magas szintű kormányzati kapcsolatfelvételt, segítséget, s folyamatos együttműködést igényel.

2.) A forradalom helyszínei közül, több felderítetlen részleteiben Budapesten és vidéken is. Az eseményeket eddig jórészt a kor hivatalos iratanyaga alapján ismerjük, /részben/ ezek nem egyszer kisebbítik, elnagyolják, vagy torzítják az eseményeket. Ezen helyszíneken végzett kutatásokat, helytörténeti kutatásokkal, s a túlélők visszaemlékezéseivel kellene bővíteni.
Néhány helyszín ahonnan nagyon hiányos az ismeretanyag:
Budapest;      - 1956. október 23. Rádió
Pesterzsébet
Csepel
Kispest
Royal szálló
Baross tér
Köztársaság tér /ostrom, pincebörtön, áldozatok/
Újpest
Óbuda

Vidék

Dunaújváros
Mecsek
Esztergom
Eger
Miskolc
Tatabánya

3.) Véleményem szerint az 1956-os iratanyagok közül, több nem került nyilvánosságra – vagy legalábbis nem dolgozták fel őket.
Ezek közül néhány;
ÁVH-s jelentések a forradalom napjairól
BM ügynökök jelentései
Munkásmozgalmi vezetők, kitüntettek visszaemlékezései /tudomásom szerint a Politikatudományi Intézetben zárolt anyag/

4.) A harcokkal, a polgári lakosság áldozataival  kapcsolatban számos feldolgozatlan részterület van;
a.) Kik, hogyan s hová szállították a halottakat?
b.) Hogyan, hol temették el a halottakat? Exhumálták-e a közterületen eltemetett számos halottat?
c.) Hova és kik szállították a kórházban elhunytakat a forradalom napjaiban?
d.) Hol temették el az elhunytakat? Mennyit tudtak azonosítani? /Temetői iratok kutatása az egész országban/
e.) Léteznek-e ma is tömegsírok? /1956-ban voltak!/ Mi van a teljesen gondozatlan temetői parcellákban? /Pl. a Rákoskeresztúri, s a Kerepesi temetőben, ahova sok halottat szállítottak/
f.) Történt-e halottégetés?
g.) Esetleg létező kórházi kórlapok felkutatása, feldolgozása, orvosok, ápolók, mentősök visszaemlékezései.
h.) Mennyien haltak meg a szétlőtt épületekben?
i.) A sortüzek áldozatainak száma /beleértve a sebesülthalálozást/.
j.) Orvlövészek tevékenysége. Mennyien haltak meg orvlövészektől? Kik voltak ők, milyen parancsra lőttek?
k.) Vidéki temetők, ismeretlen parcellák kutatása.

5.) A megtorlással kapcsolatos halálozás
- A külföldön menekülni szándékozók halálozása /egész Dunántúlon, felkelők és polgári személyek/.
- Ítélet nélkül „papírnyomok” nélkül megöltek. /Letartóztatás előtt –alatt, börtönkórházban/
- Büntetés végrehajtás során meghaltak. /Bv kórház, börtöntemetők adatai/

Összegzés; Mindez a jelenleginél nagyobb anyagi ráfordítást, jelentősen kibővített új szemléletű, „profi” kutatógárdát igényelne. /Zárójelben megjegyzendő, hogy eddig nem kis részben a támogatás nélkül dolgozó „amatőrök” jelentős tényeket tártak fel./

Támogatóink

Minden jog fenntartva - 2017 - Kommunizmus Bűnei Alapítvány - WEB B3D FX