Hantó Zsuzsa

A hortobágyi – és a közép-tiszavidéki  kényszermunkatáborok helye és szerepe a civil társadalom megszüntetési folyamatában.

A kérdés kapcsán három – időben lényegében együtt zajló – tényező szerepét kívánom vizsgálni.  Az egyik tényező a „népességgondozás“. A Népgondozó Hivatal tevékenységi köréhez tartozó  az egyik országból a másikba történő áttelepítés. Ehhez kapcsolódva a Magyarországon belül lebonyolított deportálással és kitelepítéssel is foglalkozom azzal, hogyan fosztották meg társadalmi-közösségi gyökereiktől az erre ítélteket. A rövidség kedvéért a gyökértelenítés fogalmát használom erre a jelenségre. A másik tényező a második világháborúban vesztes nemzetek kollektív felelősségének kiterjesztése a más országban élő nemzetiségekre, csehszlovákiai németekre, magyarokra, Magyarországon élő német nemzetiségűekre. A „bűnössé bélyegzés“, a kollektív felelősségre vonás együtt járt vagyonkorlátozással, illetve vagyonelkobzással.  A bűnössé bélyegzés speciális válfaja volt Magyarországon belül a korábbi uralkodó osztályok felelőssé tétele (reakciós, osztályidegen, kizsákmányoló stb.). A harmadik tényező a magántulajdon korlátozása, majd megszüntetése – egyes társadalmi csoportoknál, majd össztársadalmi szinten – átalakítása állami tulajdonná, és szövetkezeti használatú csoporttulajdonná.

Nem része a közgondolkodásnak, hogy a kádári diktatúra „puhának” minősítése a tudatos dezinformáció része volt, mely szerint a kommunista diktatúra - ezen belül a Rákosi, majd Kádár nevéhez kapcsolható -, minőségileg különbözött a náci, diktatúrától. 

Jorge Semprun két nagy művének „A nagy utazás”-nak és az 1980-ban megjelent „De szép vasárnap” című könyvének ugyanaz a helyszíne, a buchenwaldi koncentrációs tábor. A szereplők és főként narrátor személye is ugyanaz. Semprun a nagy utazás élményanyagát villantja fel még egyszer, más hangsúlyokkal, más meglátásokkal, más kontextusban.

Az előadás az 1944 és 1953 közötti időszakot elemzi, amikor Magyarországon a kommunisták megszerezték és birtokolták a hatalmat. Hogyan történt mindez, kik voltak az elkövetők és kik az áldozatok?

Állampolgárok ezreinek csak az volt a vétke, hogy nemkívánatos elemeknek, osztályidegennek, népellenségnek, osztályellenségnek, bélyegezték őket, emiatt internálták, üldözték, megfosztották őket munkahelyeiktől, jövőjüktől saját hazájukban, elvették nyugdíjaikat, megfosztották őket vagyonuktól, otthonuktól és erőszakkal falvakba és munkatáborokba zárták családokat.

Három kérdéskörrel foglalkozom. Az 1951-ben kitelepítéssel is sújtott családokat ért törvénysértések (internálás, népbírósági eljárás, igazoló bizottsági procedúra, „B” lista) 1944 novemberétől. A második kérdéskör a kitelepítés előkészítése, lebonyolítása, élet a kulákcsaládoknál. A harmadik a Nagy Imre nevével fémjelzett  amnesztia rendelet végrehajtása és élet a „szélnek eresztés” után.

Támogatóink

Minden jog fenntartva - 2017 - Kommunizmus Bűnei Alapítvány - WEB B3D FX