Ady Endre utca. Lombos fák alatt szelíd őszi hangulatban kis rőzse dalocskák kéne égjenek az itt bandukoló lelkemben, de valahogy nem vagyok adys formában. Körforgalom, jobbra a Barsi utca, balra a Szemlőhegyi. Ennek az utcának rossz csengésű a neve, nem tehetek róla, nekem már csak ilyen Apró dolgok jutnak erről az eszembe.
A Szemlőhegyi utca a Szemlőhegyre megy, van logika az utcanévben. Jobbra a Barsi utca biztosan nem Barsra megy, vajon miért hívják így, és vajon miért Eszter az Eszter utca, ö is itt torkollik Adyval együtt a körforgalomba. Kis rőzse kérdés. Hiszen amikor még az Eszter utcában laktam, akkor még Sólyom Lászlónak hívták és biztosan nem azért, mert állítólag a volt köztársasági elnökünk is itt lakott még mielőtt elnök lett volna. Sólyom László. Két neves magyar ember azonos neve, az egyikről átmenetileg utcát neveztek el, a másikról majd egyszer, emberileg remélem, hogy minél később.
De most maradjunk az egyiknél.
Feljebb a Pajzs utca sarkán áll egy villa, állítólag Honthy Hanna építtette Vidor Emillel, de soha nem lakott benne. A villát később öt lakásra osztották, káderek és nem káderek lakták, s hagyták szertemállani. A kilencvenes években öreg bácsi lakott hátul a földszinten. Öt zár az ajtón, rács és vaspánt védte az öreg főleg szocialista realista festményekből és kisplasztikákból álló szörnyű gyűjteményét. A bácsi felesége egykor Aczél György titkárnője volt. Aczél György, született Appel Henrik, Budapest, 1917. augusztus 31. – Bécs, 1991. december 6. kommunista politikus, a Kádár-korszakban a kulturális élet legfőbb ideológusa, irányítója (Wikipédia). Így, hogy úgy mondjam első vonalból áramlott a „kultúra“ ebbe a kis rózsadombi lakásba. De nem csak a kultúra, hanem sok-sok titok az akkori világról, jó és rossz, de leginkább alattomos. Az öreg bácsi mesélte őket:
Mikor Honthy Hanna már majdnem beköltözhetett a villába, valamilyen állítólagos félrelépése miatt elvált – meséli az öreg, de nem biztos, hogy ez így igaz. Igaz viszont, hogy a primadonna soha nem lakott a villában. Késöbb egy gazdag déligyümölcs kereskedö vette meg, aki aztán önhibáján kívül Amerikában maradt. Beköltözhettek a káderek.
A háború után aztán, nem messze, az Eszter utca 2. sz. alatt lakott, vagy itt működött az az első Sólyom László, akiről később elnevezték az utcát. A tábornokok perének egyes számú vádlottja. Kivégezték. De hiába keresem az igazi okot, az ítélet, a per igazi okát, csak gyanítani tudom, kis „rőzse“ gyanúk az Ady Endre utca sarkán. Az öreg azt mesélte: Sólyom Lászlót az Ideiglenes Kormány 1945-ben kinevezte Budapest rendőrparancsnokává.
A Vörös Hadsereg dúlt a városban, részeg katonák, vérengzés, gyilkosság, nemi erőszak. Hány embert öltek meg, hány civilt, hány nőt erőszakoltak meg, senki sem tudja, vagy aki tudja, még mindig hallgat. Az öreg mesélte: Sólyom László nemi erőszak miatt kivégeztetett 30 vörös katonát. Az öreg mesélte. Mi igaz ebből a kis rőzse gyanúból, nem tudom, nem lehet tudni. Vagy lehet-e nem tudni? Vajon, nem ez volt öt évvel később az altábornagy bűne, és nem a kémkedés? Hiszen a koncepciós perek kedvenc vádja most is, mint a többieknél, nem igen hihető. De a Ludovikát végzett „békebeli“ karakterrel bíró Sólyom Lászlót valamiért ki kellet végezni. Igaz e az öreg állítása, nem tudom. De az öreg ott mozgott a kommunista mocsok kellős közepén, Aczél és társai között. Sztálin csak annyit tudhatott meg, hogy Magyarország vezérkari főnöke, a Ludovikás altábornagy kivégeztetett 30 szovjet katonát. Ha ez igaz, ki mondta ezt meg Sztálinnak, kinek volt érdeke Sólyom kivégzése?
Jó lenne tudni.
Ki néz utána?